Energiavámpírok

Könnyű őket felismerni: azt érezzük, hogy a vele való találkozás, beszélgetés szörnyen fárasztó, szó szerint elszívja az energiánkat. Az ilyen személy közelében rosszul érezzük magunkat, elbizonytalanodunk, és nagy szerencsénk van, ha módunkban áll elkerülni őt, és nem köt össze minket rokoni szál vagy munkakapcsolat.

Az energiavámpírok nem feltétlenül zsémbes öregasszonyok. Nem ritkán fiatal emberek azok, akik ilyen terhelő hatással vannak környezetükre. Például az az anyuka, aki a játszótéren mindenkit kioktat (bár szerinte csak tanácsokat ad), a másik gyerekével szemben roppant kritikus, ugyanakkor a sajátját tökéletesnek látja. Imádja a pletykát, örül, ha ő lehet a középpontban azzal, hogy valami új hírt oszthat meg, de a tálalás rendszerint rosszindulatban tocsog. A kákán is csomót keresnek, mindenbe beleütnék az orrukat.

Közös jellemzőjük, hogy nem látszanak boldognak, de azt sem szeretik, ha mások azok.

Nem hiszem, hogy az a jó hozzáállás részünkről, ha megpróbáljuk megérteni, vagy "megmenteni" őket. Nagyon-nagyon elszántnak kell ahhoz lennünk, ha egy ilyen embert meg akarunk változtatni. A legtöbbünknek vannak ilyen ismerősei, virtuálisan és a való világban egyaránt. A virtuális térben könnyű dolgunk van, egyszerűen lehet ignorálni, törölni, tiltani az energia-tolvajt. De a valódi kapcsolatoknál nem tudunk mást tenni, mint lehetőleg kerülni a találkozást az illetővel, vagy ha nagyon muszáj kapcsolatba kerülni vele, akkor a lehető legrövidebbre fogjuk a kommunikációt.

Az energia nem látható, de ha nem vagyunk vele feltöltekezve, akkor bizony nagyon megérezzük a hiányát. Ne hagyjuk magunkat lerabolni az olyan embertársaink által, akikkel amúgy sem szívesen tartunk kapcsolatot, nem tartozunk nekik ezzel a szívességgel.