Feng shui a hétköznapokban

A feng shui szerint berendezett tér a természeti energiák áramlását igyekszik biztosítani, jótékony hatást biztosítva az egyensúlyban lévő energiákkal a mi életünkre. Talán hiszel benne, kedves Olvasó, talán nem. Mindenesetre vannak a feng shui tanai között olyanok, amiket nem árt átgondolni, alkalmazni ahhoz, hogy otthonunkat rendezettnek és szerethetőnek érezzük. Ilyen például a hulladék eltávolítása (fizikai és spirituális értelemben egyaránt).

Mit értünk fizikai szennyeződésen? Bármit, amit a hétköznapi életben kosznak, piszoknak hívunk. A kiadós nagytakarítás nemcsak a tértisztítás része, de esztétikai érzetünknek és egészségi állapotunknak is jó szolgálatot tesz.

A rendetlenség nemcsak a feng shui szerinti energiaáramlás gátja. Magunkat, a gondolatainkat is rendezettebbnek érezzük, ha a körülöttünk lévő tárgyaink is a helyükön vannak.

A takarítás jó alkalom a lomtalanításra is. Megszabadulunk fizikai dolgoktól –a feng shui szerint mindez lelki terhek letételét is magával viszi. Én magam ilyen nagytakarítások alkalmával át is szoktam rendezni a lakást. A változatosság gyönyörködtet. Ugyanakkor tény, hogy nem mindegy, hol van az ágyunk, hogyan süt rá a reggeli napfény, rálátni-e közvetlenül az ajtóból –és számos olyan tényező játszik közre egy szoba kialakításánál, amire nem is gondolnánk egészen addig, amíg azt nem vesszük észre, hogy valami nem komfortos.

Ahogy a nagy utazás is egyetlen lépéssel kezdődik, úgy a nagy lomtalanítást is az apróbb dolgokkal kezdjük. Tegyük rendbe előbb a fiókokat, kisebb szekrényeket. Bár ennek eredménye nem látványos, mégis jó kezdet lehet, hiszen tárolóhelyeket szabadítunk fel, viszonylag kis energia ráfordításával máris rendbe tettünk valamit. Csináljuk saját ütemünk szerint. Nem kell egy nap alatt minden fióknak rendben lennie.
Aztán ha a kis tárolókkal megvagyunk, jöhetnek a nagyobb területek, a ruhás szekrények, a spájz, konyha stb.

A feng shui szerint a hulladék megrekedt energiát jelent, ami nem tud szabadon áramolni. De hogy mit tekintünk hulladéknak, lomnak, az már nem egyértelmű mindenki számára, sőt, ami az egyik ember szemében kidobandó kacat, az a másik ember szemében megőrzendő kincs, hiszen érzelmi értékkel bír, vagy esetleg később valamire még biztosan jó lesz.

Meg kell tanulnunk objektíven nézni a bennünket körülvevő tárgyakat. Ilyen szempontok:
- kellemes-e ránéznem? Szeretem-e ezt a tárgyat?
- csakugyan jó valamire?
- épségben van-e?

Ha nemleges választ adunk magunknak, akkor több módon "szabadulhatunk meg" tőle:
- kidobjuk (ha újrahasznosítható, akkor a szelektív szemetesbe dobjuk)
- eladjuk
- odaadjuk valakinek, akinek szüksége lehet rá a családban vagy a barátok közül
- jótékony célra adományozzuk.

Sokan azért halogatják a rendrakást, mert félnek attól, hogy ha megválnak egy dologtól, akkor azt később majd még megbánják. Elengedni dolgokat sokszor nem könnyű. De gondoljunk arra, hogy ezek csak tárgyak.

Ha már túl vagyunk a nagy lomtalanításon (a tavaszi nagytakarítás remek alkalmat ad rá), próbáljuk megakadályozni a lom visszaáramlását. Könnyebb a rendet fenntartani, mint aztán újra és újra nagytakarítani.