Mit csináljunk, ha ...?

Ezért jó, ha előre felkészülünk a leggyakrabban előforduló esetekre, hogy pánik nélkül tudjuk tenni a dolgunkat.

Fontos, hogy házi patikánk jól felszerelt legyen és megtalálhatóak legyenek benne a sebkötözéshez szükséges alapvető eszközök. Nem árt, ha apró horzsolásokat akár a játszótéren is el tudunk látni, ezért gyorskötözőt tartsunk a táskánkban is.

Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. Komolyabb eseteknél a legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot!

Idegen tárgytól való fuldoklás esetén

Fuldoklás jelei: Láthatóan erős légszomj, légvételt hörgő, sípoló hangjelenség kíséri.

• Megpróbáljuk eltávolítani a száj-, garatüregből az elzáródást okozó tárgyat.
• Gyereknél ha ez nem sikerül, bokájánál megfogva a gyermeket felemeljük, másik kezünkkel a lapockái közé ütögetünk.
• Felnőttnél amennyiben ez nem lehetséges, szólítsuk fel a sérültet, hogy hajoljon előre, lapockái közé tenyerünkkel mérjünk 4-5 erőteljes csapást.

Eredménytelenség esetén a Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni.

Kivitelezése:

• a fuldokló mögé állunk, két hóna alatt átnyúlva átkaroljuk;
• egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük,
• másik kezünkkel átfogjuk az öklünket és hirtelen a rekeszizmok irányába húzzuk.

Ezzel a mozdulattal nagy nyomású levegőt préselünk ki a tüdőből, ami kilökheti az elzáródást okozó anyagot. Fekvő sérültnél hasonlóképpen járunk el:

• A sérült hanyatt fekszik, letérdelünk mellé, kezünket lapos keresztezett tenyérrel a hasfalra helyezzük. (a szegycsont és a köldök közötti tájékra)
• Nyomásszerű lökést gyakorlunk a rekeszizmok irányába.

Amennyiben eszméletlen: a száj-, garatüreget kitisztítjuk, szívműködést, légzést vizsgáljuk. Ha van légzése, stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük, vagy a fejét szegjük hátra. Ha nincs légzése, lélegeztetjük. Mentőt vagy orvost hívunk hozzá.

Orrvérzés esetén

• A beteg a fejét hajtsa előre.
• A beteg a hüvelyk- és a mutatóujjával szorítsa össze az orrcimpákat 10 percig, amennyiben nem áll el a vérzés, ismételje meg. Eredménytelenség esetén helyezzünk fel parittyakötést az orra, és vigyük szakorvoshoz a beteget.
• A tarkóra helyezett hideg borogatás vagy jégtömlő segít elállítani a vérzést, mert a hideg hatására a kis erek összeszűkülnek.
• Ha a vérzés elállt, az orrot 12 órán keresztül nem szabad tisztogatni, nehogy a sérülés ismételten kialakuljon.

Nyílt sérülés esetén ajánlatos a sebet tiszta, száraz kendővel, kötszerrel letakarni az orvosi ellátásig.

Ha a csont vagy a porc is megsérül, mindig forduljunk orvoshoz! Az orrvérzést okozhatja a túl száraz levegő is, párásítsunk a túlfűtött szobában.

Sebek vérzése esetén

Sebellátás feladatai:

• vérzéscsillapítás
• fertőzésgátlás
• fájdalomcsillapítás

Először is helyezzük nyugalmi helyzetbe a beteget, majd távolítsunk el minden olyan ruhadarabot vagy tárgyat, amely a seb környékét szorítja. A sebben levő idegen testet csak akkor szabad eltávolítani, ha a sebből kiáll és könnyen eltávolítható, a tárgyat csak steril gézzel megfogva távolíthatjuk el. A seb környékét fertőtleníteni kell, erre kaphatóak vény nélkül is készítmények a gyógyszertárakban. Ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a sebbe a fertőtlenítő folyadékból; ugyancsak nem szabad vízzel sem kimosni!

Komoly sérülés esetén mindenféleképpen forduljunk szakorvoshoz, ha szükséges, hívjunk mentőt a kórházba jutáshoz.

A sebkötés módja a vérzés típusától függ:

• hajszáleres vérzésre fedőkötést teszünk.
  Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti.
• gyűjtőeres vérzésre nyomókötést teszünk.
  Gyűjtőeres vérzésnél a vér sötétebb színű, lassan csordogál a sebből. A nyomókötés steril gézlapok közé tett "gézgombóc", steril vatta vagy gézlap-köteg.
• ütőeres vérzésnél a sérült eret csonthoz szorítva nyomókötést alkalmazunk.
  Az ütőeres vérzésnél a vér élénkpiros, a szívműködés ütemében fecskendezve tör elő. A jelentősebb vérveszteség elkerülésére a sérült eret csonthoz szorítva rögzítjük, ezt követően nyomókötést alkalmazunk.

A sebkötözés kelléktára:

• steril mull-lap (6 cm-es),
• steril mull-pólya (6 cm-es, 10 cm-es),
• ragtapasz,
• gyorstapasz,
• sebvédő spray,
• steril vatta,
• gyorskötöző csomag,
• kisolló,
• biztosítótű,
• érelszorító heveder,
• fertőtlenítőszer a sebkörnyék fertőtlenítésére.

Égési sérülés esetén

A száraz hő okozta bőrsérülést égésnek, a nedves hő által okozottat pedig forrázásnak hívják. Égési sérülést száraz hő (tűz), nedves hő (gőz vagy forró folyadék), elektromos áram vagy maró szerek okozhatnak.

Elsősegélynyújtás után komolyabb sérüléseknél kérjünk orvosi segítséget, hívjunk mentőt.

Kisebb égések és forrázások esetén, ha a sérülés viszonylag kis területet érint és a bőrpír és hólyagosodás csak felszínes, a kezelés otthon is biztonsággal végezhető.

Égések típusai tulajdonságai:

• Felszíni sérüléskor: pirosság, erős fájdalom.
• Közepes mértékű sérüléskor: hólyagok, hámló bőr. Az érintett testrész feldagadása. Nagyfokú fájdalom.
• Súlyos, nagyfokú sérüléskor: a bőr fehér és viaszszínű, vagy fekete és elszenesedett. Nincs fájdalomérzet.

Elsősegélynyújtás égés esetén:

• Először szüntessük meg az égés okát.
• Vegyük le a ruhát (hacsak nem ragadt bele az égésbe) és a szoros tárgyakat, pl. gyűrűt, órát, övet!
• Mielőbb kezdjük meg az égett testrész hűtését; legegyszerűbb, ha hideg vízbe merítjük, vagy csap alá tartjuk, esetleg jéggel hűtjük. /Én tartok a hűtőben pár zacskó fagyott vizet ilyen célra, gyakran szerzek apró égési sérüléseket főzés közben./ Végezzük ezt kb. 15 percig, vagy annyi ideig, hogy a fájdalom csökkenjen! Ha a testrész lehűl, a fájdalom enyhülni fog. Ezt ismételjük olyan gyakran, amilyen gyakran csak szükség van rá!
• Ha szükséges, hívjuk közben a mentőt.
• SOHA NE használjunk az égési sebek gyógyítására krémeket vagy kenőcsöket. Fedőkötés sem szükséges. A hólyagot ne szúrjuk ki! Ha magától kifakad, a szakadozott bőrt ne szedjük le róla, nehogy elfertőződjön! Ilyenkor tehetünk rá laza fedőkötést. NE használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert. Ebben a tekintetben a napozás utáni enyhe leégés kivételnek tekinthető, mert az egyes szerek bőrnyugtató krémek ilyenkor hatékonyan enyhíthetik a leégést.
• Forduljon orvoshoz, ha baktérium okozta fertőzés állna fenn (láz, gyulladás, gennyesedés)!

Azonnal hívjuk a mentőket, ha a következők közül bármelyik eset áll fenn:

• Arc, ujjak, izületek vagy nemi szervek égése vagy forrázása!
• Ha a sérülés középes fokú és a beteg tenyérméreténél nagyobb kiterjedésű.
• Nagyfokú sérüléskor minden esetben.
• Ha sokk állna be a betegnél (sápadtság, hideg verejtékezés, nyirkos bőr, gyors légzés, gyors pulzus, szédülés, eszméletvesztés).
• Füst belélegzése.
• Vegyi anyagok, elektromos áram vagy sugárzás okozta égések.

Napégés ellátása:

• Vegyük le a ruhát és a szoros tárgyakat, pl. gyűrűt, órát, övet!
• Hűtsük hűvös vízzel le a felületet kb. 15 percig vagy annyi ideig, hogy a fájdalom csökkenjen!
• A napozás utáni enyhe leégés esetén használhatunk bőrnyugtató krémeket, amelyek hatékonyan enyhíthetik a leégést.
• Forduljon orvoshoz, ha baktérium okozta felülfertőzés történik (láz, gyulladás, gennyesedés)!

Rándulás esetén

A rándulások nagyon gyakran előforduló sérülések, eléggé fájdalmasak, sokszor nincs komoly következményük. A gyakran megránduló ízületek a bokák, a csuklók, a nyak, a könyökízületek és az ujjak. Nehéz különbséget tenni a rándulás, a ficam (csontelmozdulások) és a csonttörés között. Utóbbi kettővel minden esetbe forduljunk orvoshoz.

Rándulás tünetei:

• Fájdalom, fokozott érzékenység a sérült ízületben.
• A fájdalom miatt mozgáskorlátozottság.
• Duzzanat, vörös bőrfelszín a sérülés felett.

Rándulás ápolása:

• Pihentesse az illető ízületet, amennyire csak lehet!
• Alkalmazzon hűtést pl. törölközőbe csomagolt jégdarabok sérülésre helyezésével!
• Helyezzen az ízületre szorosan tartó kötést!
• Polcolja fel az ízületet, ha lehet, hogy csökkentse a duzzanatot!
• Ha a fájdalom alábbhagy, mozgassa óvatosan az ízületet.
• Pár napig kímélje azt az izomkötegek és az ínszalagok, hogy ne alakuljon ki újabb rándulás!
• Menjen el az orvoshoz, ha nem biztos saját diagnózisában, vagy ha a tünetek 1-2 nap alatt nem enyhülnek, nem múlnak el!