Vízkereszt ünnepe

A vízhez és annak mágikus erejéhez számos babona és hagyomány fűződik az emberiség korai szakaszától kezdődően. E mágikus rítusok egy része megelőző, míg más része elhárító jellegű. Január 6-án van Vízkereszt, vagy Háromkirályok napja. Ez a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete. Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a köszöntő Háromkirályok sötétedéskor házról házra járnak, botjukat a padlóhoz ütik és így énekelnek:

"Eljöttünk messziről, Napkelet-országból
Lovunk, tevénk összerogy már a nagy fáradtságtól."

A néphit szerint ha a keréknyomban megmarad a víz, akkor bő bortermés várható. Ha ezen a napon hideg az idő, akkor korai tavaszban reménykedhetünk. Napsütéses idő esetén még hosszú lesz a tél. Ha ezen a napon esik, férges lesz a máktermés. Ha ezen a napon nagy a hideg, rossz termés várható, ha fúj a szél, szerencsés lesz az év.

A Vízkereszt a Húsvét és a Karácsony mellett a három legnagyobb és legősibb keresztény ünnepek egyike. Az egyház három titkot ünnepel ezen a napon: Jézus Krisztus először mutatkozott meg a pogányok előtt; először nyilvánította ki istenfiúságát, amikor megkeresztelkedett a Jordán folyó vízében; és ekkor hajtotta végre első csodáját is a galileai Kánában, amikor egy menyegzőn anyja kérésére borrá változtatta a vizet. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

Hagyományosan ezen a napon szoktuk lebontani a karácsonyfát, és ekkor kezdődik a farsangi báli szezon.